Close

Neveléssel, tartással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések

Leggyakoribb kérdések

Az Aussie az FCI besorolás szerint a I. fajtacsoportba tartozik. Az FCI fajtaleírása szerint az küllemét tekintve meghatározott standardokkal kell rendelkeznie, amiről részletesen az AAPKK oldalán olvashattok!

show Aussie-k nehezebbek, ami a mozgásukban is megnyilvánul, a terelő készségük is gyengébb.

Könnyűek, vékony csontozatúak. Sokkal nyagyobb a teherbírásuk és a mozgásigényük. Terelő ösztönnel rendelkeznek. Itt a tenyésztés szempontja a munkára való hajlam és a gyorsaság.

Tenyésztő az, aki a fajta érdekében hoz létre almot, betartva azokat a kritériumokat, amelyeket a Fajta Gondozó Szervezet és a MEOESZ (FCI) elfogadott.

A fajtagondozó szervezettől csak azok az egyedek kaphatnak tenyészeb minősítést, akik betöltötték a 12 (kanok esetében), illetve 18 (szukák esetében) hónapos kort és:

-az FCI által kiadott, vagy általa elismer származási lappal rendelkeznek,
-„Tenyészthető”, vagy „tenyésztésre javasolt” minősítést szereztek bármely fajtagondozó Egyesület által rendezett, vagy elismert küllemi tenyészszemlén,
-„Megfelelt” minősítést szereztek bármely fajtagondozó Egyesület által rendezett, vagy elismert képességvizsgán, ösztönpróbán
-a szükséges egészségügyi szűrésekkel rendelkeznek,
-az előírt kiállítási és egyéb minősítéseket megszerezték

 

 A tenyésztésbe vétel alsó korhatára

-Kanok esetében 12 hónapos kor
-Szukák esetében 18 hónapos kor

 

A tenyésztés felső korhatára

-Kanok esetében élete végéig
-Szukák esetében 8. életéve betöltésekor.

 

Kölykezési intervallumok:

-naptári évenként 1 szukától 1 alom születhet és a szuka élete során maximum 6 almot fialhat

Törzskönyvezéssel kapcsolatos kérdések

Az FCI (Fédération Cynologique Internationale), magyarul a Nemzetközi Kinológiai Szövetség a világ ebtenyésztő egyesületeit egybe foglaló szervezet. Székhelye Belgiumban van. Célja, hogy elősegítse a fajta standardok szerinti tenyésztést, ezzel elkerülve a kutyafajták jellemző tulajdonságainak torzulását. Ezen kívül biztosítja a tagszervezetek közötti kapcsolatot, illetve kiállításokat és versenyeket szervez.

Az FCI magyarországi tagszervezete a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOESZ).

A MEOESZ felelős a fajtagondozó szervezetek és tenyésztők tömörítésére, jogosult a törzskönyvek kiállítására, kiállítások szervezésére és kiállítási cím odaítélésére, bizonyítványok kiállítására; nála jegyeztethető be a kellel és váltható ki a kennelnév stb.

Az Azsztrál Juhász fajtagondozását Magyarországon az Angol és Ausztrál Pásztor KutyaKlub és a Hungária Collie Sheltie Corgi Tenyésztők Egyesülete látja el. A két szervezet megállapodásokat köt a tenyésztés követelményeit illetően.

A BudNat Aussies Ausztrál Juhászkutya Kennel az Angol és Ausztrál Pásztorkutya Klub tagja. Röviden AAPKK, és az ő tenyészési szabályzatait követi.

2017. januárjától a törzskönyvnek (más néven származási lapnak) két fajtája létezik. A törzskönyv tartalmazza a labrador kiskutya törzskönyvi nevét, chip számát, születési adatait, a tenyésztő nevét és címét, valamint a kiskutya családfáját/felmenőit (pedigree).

 

a.) Standard származási lap: kiskutya mindkét szülőpárja teljesítette a tenyésztésbe vétel minimumként meghatározott feltételrendszerét.

 

b.) Prémium származási lap: kiskutya mindkét szülőpárja teljesítette a tenyésztésbe vétel emelt szintű/prémium tenyésztési feltételeit. (kivéve munkavizsga, az elég az egyik félnek)

 

A MEOESZ törzskönyvezési szabályzatáról további információ az alábbi linken található:

https://www.kennelclub.hu/files/files/torzskonyvezesiszabalyzat201709.pdf

Regisztrációs lapot olyan kiskutyának szoktak igényelni, ami

– olyan szülőpár utódja, amely vagy amelyek ki vannak zárva a tenyésztésből, vagy az adott kutyus maga szín vagy szőrzet hibás

– olyan szülőpár utódja, amely nem tett eleget a fajtagondozó szervezet által a tenyésztésbe vételhez meghatározott minimális feltételeknek

 

A BudNat Aussies Kennelben csak és kizárólag standard vagy prémium származási lappal rendelkező kiskutyák születnek!

2017. januárja óta a MEOESZ lehetőséget biztosít rá, hogy a tenyésztő maga dönthessen arról, hogy hozzájárul-e a kiskutya későbbi tenyésztésbe vételéhez. Mi a BudNat Aussies kennelnél azért örülünk ennek a lehetőségnek, mert sokszor találkoztunk olyan esettel, amikor a gazdik azt állítják, hogy náluk a kutya családtag lesz és nincsenek tenyésztési céljaik, majd rögtön az első tüzelés után (meg sem várva a 18 hónapot) sajnos befedeztetik. Ez a kutyatartói magatartás nem csupán ellentmond az elveinkkel, de a kutya javát sem szolgálja, ráadásul teljesen beleütközik a fentiekben leírt szabályokba.

Mi a BudNat Aussies kennelben a „tökéletes” családi aussies tenyésztésére törekszünk, és éppen ezért nem minden esetben járulunk hozzá a kiskutyáink későbbi tenyésztésbe állításához. Így az ilyen kiskutyáink törzskönyvére mindig felvezettetjük a „Nem tenyészthető” feliratot.

„Nem tenyészthető” felirat jelentése = a korábbi tulajdonos rendelkezése alapján nem tenyészthető!

Örülünk neki, hogy tenyésztőként lehetőségünk nyílik erre a döntésre és az úgy nevezett „szaporításnak” ezzel egy kis gátat szabhatunk. Annak még jobban örülünk, ha elveink egyetértésére találnak!

Egészségügyi szűrésekkel kapcsolatos kérdések

A Aussie-nál, mint minden fajtánál jelen vannak bizonyos örökletes illetve gyakori betegségek, amikkel nem árt tisztában lenni. Az ausztrál juhász alapvetően egészséges fajta, de sajnos minden fajta tenyésztésben benne van a génkészlet szükülése ami fajtákra jellemző betegségeket eredményez.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a vizsgálatokat, melyeket Mi a BudNat Aussies Kennelben elvégzünk minden egyes kutyánkon, evvel is elősegítve azt, hogy csak kifogástalan egyedek kerülhessenek bele a tenyésuzésbe.

Ugyanakkor a megfelelő egészségügyi szűrési eredmények csökkenthetjük annak esélyét, hogy probléma lesz a kiskutyával.

Az Aussie legtöbb és legproblémásabb szembetegségeire szerencsére ma már nagyon jó genetikai és fizikális vizsgálatok vannak amik kiszűrik a beteg kutyákat a tenyésztésből.

Ezek a vizsgálatok: CEA, PRA, HSF4, CMR1

Collie Eye Anomalia

A szem fejlődésének olyan zavara, amely esetén az ideghártya, az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás mértéke rendkívül sokféle lehet, az enyhétől az vaksághoz vezető súlyosságig, és rendszerint mindkét szemet érinti. A nőstény és kan kutyák között hasonló arányban fordulhat elő, és nem befolyásolja a betegség megjelenését az sem, hogy milyen színű az állat.

Progressive Retina Atrophie

A retina atrófia, a PRA, egy olyan genetikai öröklődésű szembetegség, amely az ideghártya (retina) elfajulásos (degeneratív) károsodásával jár. Ez az elváltozás az ideghártya fényérzékelő sejtjeit (fotoreceptorok), a csapokat és a pálcikákat érinti, amelyek a betegség során degenerálódnak, sorvadnak.  Ezzel az állat látóképessége folyamatosan csökken, addig, amíg teljesen el nem veszti a látását.

A recesszív öröklésmenetet jellemzi, hogyha két olyan egyedet párosítanánk, amelyek a betegséget okozó gént hordozzák, akkor a születendő utódokban 25% eséllyel jelenhet meg a betegség, illetve 50% eséllyel lehetnek ők maguk is hordozók.

Emiatt a BudNat Aussies Kennel-nél minden kutyánkat alávetjük a PRA genetikai vizsgálatnak.

Hereditary Cataracts

A szürkehályog a szem lencséjének „átlátszatlansága” vagy az átlátszóság elvesztése. Az opacitás korlátozható a lencsék kis területére, vagy befolyásolhatja az egész szerkezetet. A mindkét szemet érintő teljes szürkehályog vakságot eredményez, míg a kis nem progresszív szürkehályog nem zavarja a látást.

Fontos, hogy a HSF4 gént hordozó kutyának is lehetnek tünetei, nem csak a mentesnek! Mivel autoszomális domináns öröklődése van ezért egy gén is elég a tünetek megjelenéséhez.

Fontos, hogy a HSF4 hordozó kutyának is lehetnek tünetei, nem csak a mentesnek! Mivel autoszomális domináns öröklődése van ezért egy gén is elég a tünetek megjelenéséhez.

Canine Multifocal Retinopathy

A kutya multifokális retinopátia a retinában olyan buborékfóliaszerű hibákat okoz, amelyek fokozatosan előrehaladhatnak vagy eltűnhetnek. Ritkán előfordulhat, hogy a betegség hatással lehet a látásra, de a legtöbb esetben kicsi, és a vizsgálati jelentésekben „tenyésztési lehetőségként” szerepel.

A betegség négy hónapos korban észlelhető, de a diagnózis vizsgálata nehéz lehet. Az Aussies-ban találtak CMR1 gént. A legtöbb CMR-kutyának normális látása van, de a betegség által csökkentett látású kutyát nem szabad tenyészteni.

A diszplázia (vagy dysplasia) – görög eredetű – szó rendellenes fejlődéstjelent. A diszplázia kifejezést a kutyák mozgásszervi betegségeivel kapcsolatban a csípő, a könyök ill. a vállizület fejlődési rendellenességeire használjuk, amikor az izületeket alkotó csontvégek ill. az azokat borító porcfelületek nem illeszkednek megfelelően egymáshoz. Ebből az „illeszkedési hibából” eredően a későbbiek során részleges izület ficam (subluxáció), porckopások, degeneratív izületi elváltozások (arthrózis) alakulhatnak ki a diszplázia típusától és súlyosságától függően.

A diszplázia enyhébb formáinál a kutya akár tünetmentesen is leélheti az életét, súlyosabb  diszplázia estén viszont komoly mozgászavar, állandósult izületi fájdalommal járó sántaság is kialakulhat.

Formáit tekintve megkülönböztetünk csípőízületi diszpláziát (HD) (leggyakrabban ezt szokták egyszerűen diszpláziának hívni), könyökízületi diszpláziát (ED) (jelentősége egyre inkább nő). Fontos tudni, hogy amikor diszpláziás kutyáról beszélünk, megkülönböztetünk:

1. a betegséget ugyan hordozó, röntgennel is igazolható, nem megfelelő ízületi felépítésű, a betegséget is örökítő, de tünetmentes kutyát, ami tenyésztési szempontból diszpláziás, de gyógykezelésre nem szorul.

2. a betegséget hordozó, röntgennel is igazolható, nem megfelelő ízületi felépítésű, a betegséget örökítő és a betegsége miatt mozgászavarral járó, sánta, kezelésre szoruló kutyát, amit klinikailag diszpláziás kutyának nevezünk.

Az (1.), un. tenyésztési szempontból diszpláziás kutyából természetesen lehet később (2.) klinikailag diszpláziás kutya is, de attól még hogy csak tenyésztői szempontból diszpláziás a kutya, szerencsés (enyhe) esetben sántaság mentesen, gond nélkül leélheti az életét, leszámítva a tenyészthetőségi szempontokat. A BudNat Aussies Kennel mottója„A tenyésztés alapja a kíméletlen szelekció!” Így tenyésztésbe csak olyan kutyát állítunk be, amelynek szűrési eredményei az AAPKK tenyésztési szabályzatának megfelel! Vagyis:

– Csípőizületi diszplázia: HD A (mentes), B (majdnem mentes), C (enyhe) – Könyökizületi diszplázia: ED 0 (mentes), 1 (enyhe)

Hip Dysplasia

A diszplázia az orvosi szaknyelvben rendellenes, kóros fejlődést jelent. Az ízületeket alkotó csontvégek, illetve az azokat borító porcfelszínek pontatlanul illeszkednek egy-máshoz. A nem megfelelő illeszkedésből eredően később degeneratív ízületi elváltozások (arthrosis), ízületi ficam (subluxáció), illetve porckopás alakulhat ki a diszplázia típusától és fokozatától függően.

A HD csak klinikai vizsgálatban szűrhető, és a mentes szülők eredménye se garantál mentes kiskutyát! Ezt minden gazdinak be kell kalkulálnia!

Csípőizületi diszplázia: HD A (mentes), B (majdnem mentes), C (enyhe)

Elbow Dysplasia

A könyökízületi (elülső végtag) diszplázia majdnem ugyanolyan gyakori, mint a csípőízület diszpláziája. 

A könyökízületi diszplázia tehát főleg a nagytestű kutyafajtáknál tapasztalt örökletes fejlődési rendellenesség, mely 4 és 8 hónapos kor körül alakul ki, és megfelelő gyógykezelés nélkül az ízület visszafordíthatatlan károsodásához, artrózishoz vezet, ami fájdalommal és következményes sántasággal jár.

Könyökizületi diszplázia: ED 0 (mentes), 1 (enyhe)

Ide tartoznak esősorban az idegrendszert érintő betegségek, illetve a toxikus anyagokkal szembeni ellenállás.

Ilyen vizsgálatok: MDR1, DM, NCL8

Multi-Drug Resistance

Az MDR1-gén mutációja esetén a P-glikoprotein nem képes termelődni. Ennek következtében a toxikus szerek az agyszövetben felhalmozódva mérgezést idéznek elő.

Az érzékeny fajták egyedei továbbá azok keverékei is az állatgyógyászatban egyébként biztonságosan alkalmazott gyógyszerek beadását követően gyorsan kialakuló, súlyos mérgezési tüneteket mutatnak (ataxia, bágyadtság, idegrendszeri görcsök). Ilyen, az állatorvoslásban viszonylag széles körben használt gyógyszerek például az ivermectin, a loperamid, a doxorubicin, a cyclosporin, a digoxin, az acepromazin, a butorphanol, és számos további vegyület. Az érintett egyedek a tüneti kezelés ellenére is gyakran elpusztulnak.

Degeneratív Myelopathia

Ezt egy genetikai mutáció okozza. Ezt a mutáció szinte biztosan átörökítik a kölyköknek, mint recesszív tulajdonság, mivel gyakoribb bizonyos fajtiszta kutyáknál. Tüneteit tekintve első sorban a hátulsó testfél gyengeség dominál. Kezdetekben csupán helyzetérzékelési zavarok észlelhetők, ún. ataxia, később a hátulsó testfél egyre súlyosabb gyengülése következik, majd kialakul a teljes járásképtelenség.

A fenti tüneteket leszámítva az állat egyébként egészséges, mellső lábainak érintettsége nem jellemző, esetleg a kórkép végstádiumában lehet számítani a mellső végtagok gyengülésére.

Neuronális Ceroid Lipofusciosis

Az érintett kutyák fél és 1 éves korukban kezdik mutatni a jeleket. Ezek rohamokkal jelentkezhetnek, de elveszíthetik látásukat, körkörös viselkedést, demenciát és agressziót mutathatnak. A betegség megöli a kutyát, 2-3 éves korára.

 

Immunizációval kapcsolatos kérdések

A kiskutyák immunizációja kennelünkben már 3 hetes kortól megkezdődik, amit az új otthonába kerülés után is folytatni annak érdekében, hogy egészséges felnőtté váljanak.

 

Oltás:

Kennelünkben megkapja:

– 6 hetes korban: Parvovírusos hasmenés ellen
– 8 hetes korban kombinált oltás: szopornyica, adenovírusok, parainfluenza, leptospirosis  parvovírusos hasmenés ellen.

Miután a gazdihoz került

– 12 hetes korban ismét kombinált oltás: szopornyica, adenovírusok, parainfluenza, , leptospirosis  parvovírusos hasmenés ellen
– 14 hetes korban: 1. veszettség elleni oltás, amit 6 hónap múlva meg kell ismételni
– 9 hónapos korában: 2. veszettség elleni oltás
– Egy éves kor után évente egyszer: kombinált oltás és veszettség elleni oltás. Kerüljék, hogy a veszettség és a kombinált oltást a kutya egyidejűleg kapja meg, mert ez allergiás rohamot okozhat

 

Féreghajtás:

Kennelünkben megkapja:

– 3-5-7 hetes korban

Miután a gazdihoz került

– 11 hetes korban
– 13 hetes korban
– Innentől 3 havonta ismétlés!
– 6 hónapos korban
– 9 hónapos korban
– 12 hónapos korban

 

3 hónapos kortól meg kell kezdeni a szívférgesség, kullancsok és bolhák elleni védekezést (cseppek, nyakörv, tabletta testtömegtől függően).

Aussies tartással kapcsolatos kérdések

A kutyaház mindenképpen jól szigetelt legyen. Az erős napsütés ellen árnyékolóval kell védeni a kutya állandó tartózkodási helyét. Azonban az Aussie ott szeret tartózkodni, ahol a gazdái, így szabadon tartás mellett szívesen tölti a kutyaház helyett az idejét a házban, lakásban a gazdi lába mellett.

A kutyaházak standard méretéről a http://kutyahaziko.hu/kutyahazak.html oldalon tájékozódhatnak.

Felnőtt Aussie-nak az L méretű kutyaházat javasoljuk.

A fajtatiszta kutyák fejlődési intenzitása magasabb, mint a keveréké, ezért különösen fontos, hogy a testnagyságuknak és a koruknak megfelelő, jó minőségű, állati fehérjében gazdag tápot adjunk nekik, különösen a növekedési szakaszban. Pl: Nekmar, Aston, DaDo, Eukanuba, Royal Canin, Select Gold, Happy Dog, Belcando stb.

 

Ezek mellé semmilyen kiegészítő vitamin nem szükséges, mindent tartalmaznak, amire a kutyának szükség van. A halas tápok különösen jók, szép csillogóvá teszik a kutyák szőrét. Legalább fél éves korig indokolt a prémium vagy szuperprémium minőségű táppal történő etetés. A táp napi adagolása a kutya életkorának, felnőttkori súlyának (nemének) figyelembevételével történik.

 

A kölyökkutyák elvitelétől 4 hónapos korig: napi 3x etetés javasolt. Ha otthon más táppal kívánják etetni, kezdetben ajánlatos keverve adni a jelenlegi és az új tápot.

– Főtt csirekhús (pici kölyköknél csirkemell ledarálva)
– Csibefarhát (kacsa, liba)
– Marhahús, szarvashús

Kacsa- liba nyak

 

Adjunk mellé főtt rizst, sárgarépát.

 

– Egyéb zöldséggel és gyümölccsel is: pl. alma, banán, répa, sütőtök, barack, joghurt

 

Kutyánk előtt mindig legyen friss víz!

– csöves csontot (nyúl-, csirke combcsont)
– avokádó, gomba, fokhagyma, krumplihéj
– szőlő, mazsola, rebarbara, rágógumi, tea, sós és fűszeres ételeket, különösen pörköltet

– csokoládé (MÉRGEZŐ)

– édesítő szeres ételek, italok (MÉRGEZŐ)

Kiskutya hazavitele

A kiskutya fogadására érdemes felkészülnünk. Tervezzük meg a helyét! Kinti kutya esetén szerezzük be a kutyaházat, benti kutya esetén a kosarat, vagy szivacsos fekvőhelyet. Benti kiskutya esetén érdemes lehet beszerezni pár kutyapelust, bár az Aussie-k intelligenciájuk miatt igen könnyen szobatisztaságra nevelhetők.

 

Gondoskodjunk etető és itató tálról, benti kutya esetén valami alátétről is. FIGYELEM! A kölyök kutyák hajlamosak felborítani a vizes tálat és a vízimádatuk miatt igen gyakran pancsolnak első lábaikkal az itató tálban.

 

Amikor a kiskutya megérkezik új otthonába, javasoljuk, hogy egyelőre azzal a táppal etessék, amit kennelünkben kapott. Érdemes továbbra is ugyanazzal a prémium táppal etetni tovább, de ha másik táp mellett döntenek, akkor kezdetben ajánlott a régi és az új tápot keverve adni.

 

A nyakörvet és a pórázt még ráér beszerezni, hiszen a kiskutyák hazavitelükkor pórázon még nem tudnak járni, arra külön meg kell tanítani őket. FIGYELEM! A kiskutyák addig nem érintkezhetnek más kutyákkal, nem mehetnek utcai sétára és kutyafuttatóba, míg az első veszettség elleni oltásukat meg nem kapták, ami 14 hetes korban esedékes.

 

A lakást érdemes „kiskutya biztosra” átrendezni 1-2 hónap erejéig, amig a kicsi megszokja a szabályokat.

Az apró kiskutyát érdemes egy tetején nyitott, lapos papírdobozban szállítani, és a dobozba elhelyezhetünk egy kutyapelust is. Ha a dobozos megoldás nincs ínyükre, akkor a kiskutya az autóban valamelyik utas lábánál is jól el lesz. Rémületét enyhíthetjük, ha az úton valaki simogatja és beszél hozzá.

 

Kérjük, hogy a kiskutyát semmi esetre se tegyék egyedül a csomagtartóba, vagy vigyék haza hordozóba, mert ettől a kiskutya „sokkot kaphat” és az idegességtől hányhat is.

A kölyökkutya hazavitele utáni napokban fel kell keresni az otthoni állatorvostaki a kutya fejlődését a későbbiekben figyelemmel fogja kísérni,a szükséges oltásokkal ellátja, illetve betegség esetén gondozza.

 

A kutya tartását 8 napon belül kell bejelenteni!

Aussies szocializációval, neveléssel kapcsolatos kérdések

A kiskutyák is olyanok, mint a kisbabák, nem tudják, hova kell “kimenni”, hacsak mi meg nem tanítjuk nekik. Ha betartunk néhány igen hasznos nevelési tanácsot, kutyusunk biztosan hamar megtanulja, hogy “mi a módi a családban” és szobatiszta lesz. A szobatisztaságra szoktatás az egyik legnehezebb feladat a néhány hónapos kiskutyáknál. A hat hónapos vagy ennél fiatalabb kiskutyák ugyanis képtelenek pár óránál tovább szabályozni a hólyagműködésüket. Ezért, ha naponta 4-5 órát vagyunk távol otthonról, akkor egyértelműen nem ez a megfelelő alkalom egy fiatal eb vásárlására. Ha azonban semmi akadálya egy új jövevény befogadásának, akkor is folyamatosan tartsuk rajta a szemünket és ne hagyjuk, hogy a szobába piszkítson. A hazaérkezés után pár napig minden második órában vigyük ki őket, főleg akkor, ha előtte ettek és játszottak is.

 

Figyeljünk az árulkodó jelekre, úgy, mint a körbeszaglászás vagy a körbe-körbe járkálás. Ilyenkor azonnal ragadjuk meg a pórázt és vigyük ki a kedvenc helyére, ahol könnyíthet magán. Ha ott végzi el a dolgát, dicsérjük meg és jutalmazzuk meg valami finomsággal.

 

Ha kint végzi el a dolgát, minden alkalommal – rögtön ürítés után – dicsérjük meg. Soha ne várjunk vele otthonig, ugyanis csak így tanulja meg, hogy mi az, amit elvárunk tőle. Legyenek ezek a dicséretek kissé túlzóak, hiszen a kutyus még nem tud a nyelvünkön, csak az eltúlzott hangsúlyokból, gesztusokból különbözteti meg helyes és helytelen cselekedeteit.

 

Ha már találtunk egy helyet, ahova kutyusunk szívesen jár, ha a “szükség” úgy hozza, akkor térjünk vele vissza mindig ugyanoda.

 

Ha véletlenül mégis odabent megy ki, a lakáson belül ezeket a helyeket fújjuk be valamilyen erős szagú spray-el,  hogy ne érezze. és ne invitálja újabb „balesetre”. Ha épp rajtakapjuk, amint bent megy ki, közben hirtelen kapjuk fel, induljunk el vele kifelé és közben szidjuk meg. Feltakarítás után a „csomagot vigyük arra a helyre, ahova eredetileg kellett volna elvégeznie a dolgát. A szagfelismerés segít neki beazonosítani a terepet, így hamarabb megjegyzi, hogy mindig oda kell mennie.

 

Amikor a kiskutya éppen vizel, kommentáljuk a nagy eseményt a “pisil a jó kutyus!“, vagy hasonló bátorító kifejezésekkel, így elérhetjük, hogy pár alkalom után csupán a biztató szóra nekiálljon elvégezni a dolgát az általunk kiválasztott és a célra tökéletesen megfelelő helyen.

 

A kiskutyánknak 10-15 hetes kor között étkezés után minden esetben adjunk lehetőséget a dogát intézni. Ha sikerrel jártunk, jutalomfalattal is dícsérhetjük.

 

Idősebb korban pont fordítva működik: kutyusunkat vacsora előtt mozgatjuk le!

 

Egy kutyus szobatisztaságra nevelése bizony fokozott éberséget, sok türelmet és kitartást igényel.

Testi fenyítést soha ne alkalmazzunk a kiskutyánál, ha véletlenül bepisil. Nem érti ugyanis, hogy mi történik és miért, így többet ártunk vele, mint használunk.

A szobatisztaságon túl, figyelmet kell fordítanunk Aussie-ink társas viselkedésére is. Ennek első lépése, hogy az új családtagunk felismerje és hallgasson a nevére, behívható legyen.

A nyakörv és a póráz jelenléte idegen dolog az Aussie számára, így amikor először visszük sétálni bátortalan lesz, és visszafelé fogja feszíteni magát és a pórázt. A jó tanácsunk, hogy ne adjuk fel, csak gyakoroljunk. Az interenten számos leírás található a pórázon sétálás fortélyairól. Ajánljuk figyelmetekbe a Kebtanoda Kutya Sport Egyesület-et, a KEKSE-t. Keressétek bizalommal Sipos Tibor János-t.

Közben az utca zajához is fokozatosan kell hozzászoktatnunk, mint például az elhaladó autók zaja, a forgalmas utak zaja, a villamos vagy a vonat zaja, az embertömeg zaja pl. egy plázában, és külön meg kell neki tanítanunk a lépcsőn, mozgólépcsőn, liftben való közlekedést.

A felelős kutyatartáshoz hozzá tartozik, hogy Aussie-ink jelenléte se ijesztő, se feszélyező ne legyen senki számára, ne ugráljon idegenekre, feleslegesen ne ugasson, és barátságos legyen emberrel, állatta egyaránt. Ehhez feltétlen szükség van szocializációra és az alapengedelmesség elsajátítására. Ennek elsajátítására legjobb módszer, hogy kutyusunkkal együtt kutyaiskolában tanuljuk a viselkedés alapvető szabályait.